A dohányzásból eredő betegségek, COPD: a betegség, mely belopakodik az életünkbe

A dohányzásról való leszokás és a hízás közötti összefüggést korábbi kutatások már meggyőzően igazolták.

Az INSERM, valamint a birminghami egyetem kutatói többek között a British Medical Journal című lapban számoltak be arról, hogy a dohányzást feladó emberek testsúlya átlagosan kilogrammal gyarapszik.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy bár a hízás mértéke nagyobb, mint azt az érintettek korábban remélték, a leszokásból adódó egészségi haszon továbbra is messze meghaladja a testsúlygyarapodásból eredő ártalmakat.

Az elemzésben több mint ezer, 50 és 79 év közötti posztmenopauzális nő adatait dolgozták fel 40 különböző központból az és közötti időszakra vonatkozóan.

A résztvevőket legfeljebb egy éven át követték nyomon. Azoknál a nőknél, akiknél a vizsgálatba a dohányzásból eredő betegségek belépéskor nem állt fenn rosszindulatú daganat vagy szív- és érrendszeri betegség, illetve a 3 éves kontroll során nem igazolódott koszorúér-betegség fennállása, a nyomonkövetés az elhalálozásig vagy Az utánkövetésbe bevont nő közül nőnél alakult ki coronaria-betegség.

Ennek esélye azoknál a posztmenopauzális nőknél volt kisebb, akik leszoktak a dohányzásról. A leszokás után fellépő testsúlygyarapodás ugyanakkor szignifikánsan gyengítette az összefüggést, különösen azoknál, akiknél a hízás mértéke meghaladta az 5 kilogrammot.

2020. szeptember 6.

A The Lancet című lapban korábban publikált a dohányzásból eredő betegségek témájú kutatás alapján azt javasolták, hogy a cigaretta letétele után mindenki fokozottan figyeljen oda testsúlyára, hogy maximálisan kiaknázhassa a dohányzásról való leszokás nyújtotta egészségi előnyöket.

A 2-es típusú cukorbetegség egyes esetekben megfigyelhető fokozott kockázata ellenére a nem dohányzó életforma kifejezettebb előnyös az egészségi állapot szempontjából.

A dohányzás ártalmai között elsőként a tüdőbetegségek gyakoribb előfordulását említik a szerzők, melyeknek csak egy része a tüdőrák, a többi esetet a krónikus hörghurut és az emphysema teszi ki. Ami a tüdőrákot illeti, a dohányzással függ össze a tüdőrákos halálozás 90 százaléka férfiaknálilletve 80 százaléka nőknél.

A dohányzás súlyosbíthatja az asztmás tüneteket is.

A The Journal of Health Psychology című lapban nyilvánosságra hozott kutatás szerint a dohányosok között 1,szor nagyobb az asztma előfordulása. A rendszeresen dohányzókat emellett szív- és érrendszeri betegségek is veszélyeztetik, mint például a stroke, perifériás érbetegség, szívinfarktus vagy angina. A rosszindulatú daganatok közül a húgyhólyag, méhnyak, gége, nyelőcső, garat, ajak és gyomor rákját hozták összefüggésbe a dohányzással.

A BMC Cancer című lapban megjelent adatok szerint a férfiaknál előforduló rákos halálozás többsége összefüggésbe hozható a dohányzással. A dohányzás ritkábban emlegetett káros hatásai között meg kell említeni a bőr korai öregedését, a meddőséget, a merevedési zavarokat, a terhességi szövődményeket és a hirtelen csecsemőhalál szindrómát SIDS is.

• Derékfájdalom és veserák: mi köze a kettőnek egymáshoz?
• Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
• A dohányzás veszélyei - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
• Dohányzási kor
• Hölgyeknek: a magasabb kockázatú betegségek - EgészségKalauz

A közlemény szerzői végül úgy becsülik, hogy a dohányosok átlagosan 10 évvel korábban halnak, mint a nem dohányzók.