Account Options

Mik a változások a leszokókban. A szenvedélybetegek és a változások… - Dudits Józanság Programok

A szervezeti változásnak nincs széles körben elfogadott jelentése vagy definíciója, majdhogynem ahány szerzõ, annyiféle értelmezés. Ennek következménye is, véleményem szerint azonban sokkal inkább oka mik a változások a leszokókban a tény, hogy a szervezeti változással foglalkozó szerzõk - kevés kivételtõl eltekintve - anélkül használják a fogalmat mik a változások a leszokókban jutnak akár még normatív következtetésekhez is, hogy a fogalmat egyáltalán értelmezték volna az olvasó és saját mik a változások a leszokókban számára, azaz definiálták volna, mit is értenek szervezeti változáson.

A szervezeti változás témája abból az alapproblémából származtatható, hogy a szervezetnek illeszkednie kell külsõ környezetéhez, de ezzel párhuzamosan meg kell oldani a belsõ környezet elemeinek alrendszerek, folyamatok egymáshoz igazítását is.

A kérdés valójában az, hogy a szervezet miként képes egyszerre változni és alkalmazkodni a felgyorsult külsõ változásokhoz, ugyanakkor fenntartani belsõ stabilitását és integrációját is. Ennek tárgyalása során pedig mik a változások a leszokókban szerzõk gyakran eljutnak a szervezeti változás természetével Levyütemével és átfogó jellegével Miller-Frieseninkrementális Quinn vagy radikális, transzformatív Dunphy-Stace sajátosságaival kapcsolatos kérdésekhez.

A konvergencia idõszakára, azaz az egyensúlyi periódusra a meglévõ rendszerek, folyamatok és eljárások tökéletesítése és egymáshoz illesztése, valamint a kisebb környezeti változások hatására lassú, iteratív, inkrementálisnak nevezett szervezeti változások jellemzõek Tushman et al.

A "keret-törõ", radikális vagy forradalmi változásként jellemzett nagyléptékû szervezeti változás ezzel szemben jelenthet stratégiai reorientációt Tushman et al. Egyben megváltoznak a szervezetre jellemzõ attitûd, norma- és értékrendszer, az észlelések, hiedelmek és a világnézet Levyés így az "alapstruktúra" "deep-structure" - Gersicka használatban lévõ elméletek Argyris-Schöna szervezeti paradigma Johnson ; Levya rendszer lényegét képezõ szabályrendszer, és így végsõ soron maga a rendszer is Dunphy-Stace A felsorolásból látható, hogy míg az inkrementálisnak nevezett változások a meglévõ "kereteken belül" zajlanak, addig a radikálisnak vagy forradalminak nevezett változások éppen a meglévõ "kereteket" törik át.

Az is látható azonban, hogy távolról sem egyértelmû, mit tekintsünk "keretnek", melyik is az a "kulcs" szervezeti jellemzõ, amelyen "belül" a változások stabilizálják, konzerválják a rendszert, és amelynek meg kell változnia ahhoz, hogy valóban radikális, forradalmi változásról beszélhessünk. Van-e ilyen szervezeti jellemzõ egyáltalán?

Több is van? Esetleg minden szervezetben más és más "szervezeti kereteket" kell áttörni, hogy a szervezet képes legyen alkalmazkodni a nagyléptékû környezeti változásokhoz? Ezek a kérdések - nyilvánvaló jelentõségük ellenére - eddig nem kaptak elegendõ figyelmet a szervezeti változás hatalmas irodalmában.

Dudits Józanság Programok

A tisztázatlanság egyik oka éppen abból ered, hogy csak elvétve kapunk választ arra az alapkérdésre, mit jelent maga a szervezeti változás, és mit nem. Ehhez hozzájárul, hogy a fenti fogalmakban keverednek a szervezeti változások tartalmára, illetve a folyamatára vonatkozó elemek. Tartalmi kérdés, ha azt vizsgáljuk, mi változik meg a szervezetekben és milyen mértékben.

Folyamatra vonatkoznak azok a kérdések, melyek a változások ütemével, gyorsaságával, tervezett vagy nem tervezett jellegével, illetve az alkalmazottak és egyéb stakeholderek részvételének mértékével függnek össze. Így le- hetséges, hogy Quinn logikai inkrementalizmusához a "stabilizáló", "konzerváló" jelentéstartalom tapadt Dunphy-Stace ; Stopford-Baden-Fuller []jóllehet az tartalmát tekintve éppen a nagyléptékû, stratégiai változásokra vonatkozó megközelítés.

A szervezeti változásokról szóló kutatások között mindemellett kevés a longitudinális vizsgálat, legtöbbjük viszonylag szûk idõhorizontot figyelembe véve egy adott változtatási projektre, a szervezet történelmi kontextusából kiragadott egyes eseményekre, konkrét akciókra összpontosít Pettigrew A szervezet életében bekövetkezett és "fontos"-nak nevezett események pl. A fenti ellentmondásokat tisztázandó, jelen tanulmány kísérletet tesz a szervezeti változások explicit értelmezésére. Véleményem szerint azonban a szervezeti változások elméleti értelmezéséhez megelõzõen értelmezni kell a szervezetek mibenlétét és mûködését is.

A tanulmány elsõ részében szereplõ, s a szervezeti változásokat látszólag "távolról közelítõ" felfogások kiválasztását e kettõs cél vezérelte. Mik a változások a leszokókban szokásosnál hosszabb, bár korántsem teljességre törõ bemutatásuk indoka, hogy a mondanivaló kifejtésekor - felhasználva bizonyos fogalmaikat, és integrálva egyes következtetéseiket - nagymértékben építkezem majd rájuk. A tanulmány második részében mik a változások a leszokókban a "szervezeti keret" fogalmát, és erre építve lehetõség nyílik a szervezeti változás differenciált értelmezésére.

Nem célom azonban, hogy a szervezeti változás általános elméletét próbáljam megfogalmazni, vagy amellett érveljek, sõt: a szervezeti változást szubjektív mik a változások a leszokókban és jelenségként közelítem meg. Ennélfogva a tárgyalás során nagy hangsúlyt kap a szervezetek domináns koalíciójának valóságalakító szerepe. Elméleti háttér A logikai szintek típusok elmélete A szervezeti változások megértéséhez némely szerzõ a változások általános, tehát nemcsak a szervezeti életre jellemzõ értelmezésébõl indul ki, Gersick például a személyiségfejlõdésben, a csoportdinamikában, a tudománytörténetben, a biológiában és a fizikában fedezett fel a szervezetek változásaihoz hasonló mechanizmusokat.

A logikai szintek típusok elmélete általánosságban mutatja be a változásokat, és bár az elmélet a formális logika tárgykörébe tartozik Anzenbachermégis fontos kiindulópont lehet a szervezeti változások kifejtése szempontjából.

Tartalomjegyzék

Ezt mutatja, hogy alkalmazzák az egyéni magatartás, valamint a csoportdinamika folyamatainak megértése kapcsán is Watzlawick et al. Az elmélet egyik fõ tétele a következõ: "Az a fogalom vagy fogalomrendszeramely megfelelõ az elemek vagy események valamely osztályának a leírásához, más absztrakciós szinten mozog, mint azok a fogalmak, amelyek az adott osztályt alkotó egyes elemek vagy események leírásához megfelelõek" Smith-Berg A szerzõk példaként arra utalnak, hogy egy csoport viselkedésének a leírásához más logikai absztrakciós szintû fogalmakat kell felhasználnunk, mint amikor az adott csoport egyes tagjainak a viselkedését kívánjuk leírni.

Jóllehet csoportviselkedés és csoportbeli egyéni magatartás nem különíthetõ el egymástól, a csoport nem egyenlõ a tagjaival, több annál. Az osztály jelen esetben a csoport magatartása magasabb szintet, metaszintet jelent az osztály egyes elemeihez a csoporttagok magatartásához képest.

nagyon meghízott, amikor leszoktam a dohányzásról dohányzó tabletták hatása

Éppen ezért az osztály leírásához megfelelõ nyelv is metaszintet jelent ahhoz a nyelvhez képest, amely az osztály mik a változások a leszokókban elemeinek vagy eseményeinek a leírására szolgál.

Az osztályba, kategóriába sorolás tulajdonképpen értelmezés, jelentéstartalommal való felruházás. Maga az értelmezés az elõzõek szerint metaszintet jelent az értelmezés, véleményformálás és ítéletalkotás tárgyához, azaz az adott tényhez vagy eseményhez képest, és mindig valamilyen meglévõ elõfeltevés-rendszer bázisán, adott kontextusban történik. A mottóként idézett közmondás stabilitás és változás ellentmondásos kapcsolatát jellemzi.

A látszólagos paradoxon a logikai típusok elméletére támaszkodva könnyen feloldható. Az elmélet alapján különbséget tehetünk "elsõ-fajú" változás first-order change és "másod-fajú" változás second-order change között. Az "elsõ-fajú" változás az adott rendszer keretein belül történik, és magát a rendszert változatlanul hagyja; a "másod-fajú" változások ugyanakkor megváltoztatják magát a rendszert is Watzlawick et al. A "másod-fajú" változás az "elsõ-fajú" változások révén stabilizálódó rendszer megváltozását, tulajdonképpen a változások változását jelenti ugyanott: Watzlawick és szerzõtársai érzékletes példáinál maradva, a kerékpározó olyan stabil rendszerként fogható fel, amelynek stabilitása éppen a rendszert fenntartó folyamatos cselekvésbõl "elsõ-fajú" változásokból, a pedálozásból és az egyensúlyozásból ered.

Az autóban lévõ sebességváltó mik a változások a leszokókban felfogható úgy is, mint metaszint a gázpedálhoz képest, a sebességváltás pedig mint "másod-fajú" változás a gázpedál nyomásához képest.

Az értelmezési mechanizmusok szempontjából a "másod-fajú" változás az "elemi egységek"-hez pl. A "másod-fajú" változás következtében az adott tények, események stb. Ilyen új alapokról szemlélve megváltoztatható a "valóság", új, a korábbiakban ismeretlen lehetõségek és megoldások tárulhatnak fel. A logikai típusok elméletét szigorúan véve "másod-fajú" változás csak az mik a változások a leszokókban rendszeren kívülrõl eredhet, egy viszonyítási rendszer önállóan nem képes megváltoztatni önmagát Watzlawick et al.

Ennek fõ oka az, hogy a "másod-fajú" változás feltételezi a másik, a meglévõ rendszer keretein kívül lévõ, tehát kontextuális, sõt ahhoz képest metaszintû viszonyítási rendszert amely viszont értelemszerûen nem lehet része az elsõ, azaz mik a változások a leszokókban megváltoztatandó rendszernek.

A szociotechnikai rendszerelmélet A fenti, általánosan értelmezett fogalmak - mint metaszint, kategória, rendszer, a rendszer elemei, változás - többé-kevésbé mind leképezhetõk a szervezetekre is.

A társas rendszerekben azonban az egyes alrendszerek illetve logikai szintek nem különíthetõk el olyan élesen egymástól, mint a formális logikában. A szociotechnikai rendszerelmélet megállapítja, hogy a szervezetek olyan komplex rendszerek, amelyekben az egyes alrendszerek és hierarchikus szintek "összecsúsznak", számos ponton találkoznak, és kölcsönösen hatnak egymásra.

milyen fáj a szív a dohányzástól dohányzás ellenőrzése Ausztráliában

A szociotechnikai rendszerelmélet a nyílt rendszer elméletbõl lásd pl. Katz-Kahn kiindulva a szervezeteket komplex nyílt rendszereknek tekinti, amelyek társadalmi szociális és technikai rendszerbõl állnak.

A szervezetszintû teljesítmény e két alrendszer közös optimalizációja révén maximalizálható, ez pedig általában akkor következik be, amikor az egyes részrendszerek szuboptimálisan mûködnek Trist ; Pasmore ; Pasmore-Khalsa A szervezetek társadalmi alrendszerén egyrészt az egyént kell érteni szerepeivel, feladataival, motivációival, értékeivel, hiedelmeivel, cselekedeteivel stb.

Pasmore A technikai alrendszer nemcsak a szûk értelemben vett technikai berendezéseket jelenti, hanem a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközt, módszert, ismeretet és tudást, tehát minden olyan tényezõt, ami része a szervezetben folyó munkavégzésnek Pasmore A szervezetek egyben több szintû rendszerek is, ahol az egyes szintek az egyén, a csoport és a szervezet. Munkásságának késõbbi szakaszában Trist a szervezetek alkotta közösségekkel és az össztársadalmi szinttel is foglalkozott Hackman ; Pasmore-Khalsa Ezen egyes alrendszerek illetve különbözõ mikor kell leszokni a dohányzásról, mint a cigaretta cseréje 1 között nem húzható egyértelmû határ, azok számos ponton "összecsúsznak" 2valamint 2 kölcsönösen függnek egymástól és befolyásolják egymást: a szociális rendszer változásai befolyásolják a technikai rendszer kialakításának és mûködésének feltételeit, és vice versa; az egyéni szinten lezajló változások nem hagyják érintetlenül a magasabb szinteket, amelyek maguk viszont az egyéni szint kontextusát jelentik stb.

Hackman ; Pasmore Valójában pedig egy szervezet nem is egy, hanem sok társadalmi rendszerbõl áll, éppen az eltérõ szintek egyén-csoport-szervezetilletve az eltérõ szubkultúrák miatt, és így a társadalmi rendszer maga is "túl komplex és túl gyorsan változik ahhoz, hogy képesek lennénk teljes megismerésére és kontrollálására" Pasmore Ezt figyelembe kell venni bármely, a rendszerbe történõ beavatkozáskor is.

Az "összecsúszás" igaz a szervezet és környezete viszonyára is: a szervezet nemcsak passzívan alkalmazkodik külsõ környezetéhez, de képes lehet aktívan befolyásolni is. A környezet egyszerre jelent korlátokat és lehetõségeket Pasmore : a környezet bizonyos fokig mindig külsõ mik a változások a leszokókban, amihez a szervezetnek alkalmazkodnia kell, ilyen értelemben a környezet a szervezet teljesítményének "végsõ bírája" Pasmore A szervezet a passzív adaptáció mellett ugyanakkor aktívan befolyásolhatja, alakíthatja is környezetét.

Mi több, a szervezet, mint Weick kifejti, tulajdonképpen maga "alkotja meg", maga választja ki környezetét Pasmore Minél összetettebb észlelõ- és szûrõrendszerrel rendelkezik a szervezet, annál változatosabb és összetettebb képet tud megalkotni környezetérõl, és annál nagyobb választási és alkalmazkodási lehetõséggel ruházza fel magát. Éppen ezért a szociotechnikai rendszerelmélet propagálói szerint a szervezetek mûködésének és fõleg radikális megváltoztatásának folyamatában meghatározó részvételt kell biztosítani a szervezetek - minél szélesebb értelemben vett - kritikus szereplõinek, a "stakeholder"-eknek Pasmore A szervezeti kultúra megközelítés A komplex módon és dinamikusan egymásra ható, ugyanakkor "összecsúszó" szintekbõl és alrendszerekbõl álló szervezetekben nehéz elkülöníteni azokat a szervezeti jellemzõket, amelyek "metaszintként", s amelyek megváltozása "másod-fajú" azaz forradalmi, radikális, nagyléptékû vagy "keret-törõ" szervezeti változásként foghatók fel.

A szervezeti kultúra értelmezhetõ ilyen szervezeti karakterisztikaként. Az egyik legelfogadottabb definíció szerint: "A kultúra olyan közösen elfogadott alapfeltevések mintáját jelenti, amelyek - abban a tanulási folymatban, melynek során a csoport szervezet - G.

Az õ számukra így eligazítást nyújt a felmerülõ problémák helyes észlelésében, a róluk való helyes gondolkodásban és érzésekben" Schein A szervezeti kultúra tehát bonyolult, szervezetszintû észlelési, interpretációs és érzelmi séma vagy térkép, amely a környezeti eseményekkel együtt alapvetõen befolyásolja a szervezeti tagok, és a szervezet magatartását.

A szervezeti kultúra hosszú, összetett és közös tanulási folyamat során alakul ki, az idõk folyamán beágyazódik a szervezet teljes rendszerébe, és azt teljes szélességében és mélységében áthatja. Ennek eredményeként a szervezet és tagjai számára biztosítja a stabilitást és kiszámíthatóságot, mik a változások a leszokókban a szervezetet a környezetétõl és értelmet ad a környezeti eseményeknek Scheinvégsõ soron komplex és koherens "gestalt"-ként jelentést és identitást ad a szervezetnek és tagjainak.

A szervezeti kultúrát jelentõ alap- vagy elõfeltevések mik a változások a leszokókban csoportba sorolhatók: 1. A szervezet külsõ környezethez való adaptációjával, a túlélésével kapcsolatos elõfeltevések. Ide a küldetésérõl és stratégiájáról, alaptevékenységérõl, elsõdleges funkciójáról, céljairól és e célok eléréséhez szükséges "eszközökrõl" pl.

Navigációs menü

A szervezet belsõ integrációjára vonatkozó alapfeltevések. Az ide tartozó területek a következõk: közös nyelv és fogalmi ketegóriarendszer, a szervezet határai és a be- illetve kikerülés kritériumai, a hatalom mik a változások a leszokókban státus elosztása, a személyes kapcsolatokra vonatkozó normák, jutalmak és büntetések definiálása és elosztása, ideológiai és vallási kérdések.

Ide olyan kérdések sorolhatók, hogy mi tekinthetõ létezõnek és igaznak, mi az idõ és a tér lényege, mit gondolunk az emberi természetrõl, az emberi cselekvésekrõl és az emberi kapcsolatokról. Mivel a szervezeti kultúrát jelentõ alapfeltevések a szervezet érettebbé válásának folyamata során intézményesülnek és beágyazódnak a szervezetbe, ezért több szinten megragadhatók.

A leginkább megfigyelhetõ, ugyanakkor legnehezebben értelmezhetõ elsõ szint a szervezet tárgyiasult jellemzõi artifactspéldául a fizikai környezet, az alkalmazott technológia, az elõállított termékek, az öltözködési stílus, az alkalmazott nyelv, a közszájon forgó történetek és legendák, a szervezeti ünnepségek, a megfigyelhetõ magatartásformák és az ezeket intézményesítõ folyamatok és struktúrák. A második szint a "vallott értékek" szintje - Argyris-Schön elnevezése espoused values - amely a napi mûködés nyilvános elveit jelenti.

dohányzó tabletták vélemények mellékhatások a dohányzásról való leszokás ráncai elmúlnak

Ezek a szervezet írott stratégiájában, megfogalmazott céljaiban, hivatalos filozófiájában, valamint a különféle szabályokban és magatartási normákban érhetõk tetten. A harmadik legmélyebb szintet a tudat alatt létezõ, adottnak hitt, és éppen ezért megkérdõjelezhetetlen hiedelmek, gondolatok, érzelmek és elõfeltevések jelentik, amelyek rendkívül összetett halmazát "kulturális paradigma"-ként foghatjuk fel. A szervezeti észlelést, interpretációt, érzelmeket és magatartást valójában ez a szint irányítja.

A fiatal szervezetben uralkodó alapfeltevések nagyrészt egybeesnek az alapító killetve a kezdeti kulcsszereplõk elõfeltevéseivel. A szervezet érettebbé válása során változik a helyzet: egyrészt a korábbi alapfeltevések egyre inkább intézményesülnek és beágyazódnak a szervezetbe, aminek következtében sokkal inkább a mik a változások a leszokókban határozza meg magukat a vezetõket, mintsem õk határoznák meg azt; másrészt a szervezet differenciációja során különbözõ szubkultúrák alakulnak ki, és ezek alapvetõen különbözhetnek egymástól.

A vezetõk szerepe megváltozik, de nem veszít jelentõségébõl: míg a kezdeti idõkben maguk formálták a kultúrát, a késõbbi szakaszban szerepük a szubkultúrák megismerése és integrációja, az össz-szervezeti kultúra feltárása és megismertetése a szervezet tagjaival, illetve szükség esetén megváltoztatása.

Hogyan ne legyen még nagyobb teher a leszokás?

Míg a legtöbb szervezeti változás a meglévõ kultúra kontextusában, azaz az osztott elõfeltevések bázisán zajlik le, és megerõsíti azokat, egyes nagymértékû változások esetleg módosíthatnak vagy akár meg is változtathatnak egyes alapfeltevéseket. A teljes kulturális paradigma megváltoztatása azonban csak a kultúra teljes lerombolásán keresztül lehetséges. Schein szerint saját kulturális kontextusunk megismerése és akár csak egyes elemeinek megváltoztatása is meglehetõsen hosszú folyamat, és csak külsõ segítséggel történhet.

Az ajánlott módszer az úgynevezett klinikai módszer, amely a szervezeti tagok és külsõ folyamat-tanácsadók együttmûködésén alapul.

A szervezeti valóság mint társas konstrukció Mik a változások a leszokókban szervezeti változás fogalmának értelmezéséhez tisztázni kell, mit értünk a szervezeten magán, hogyan fogjuk fel a szervezeti valóságot. Enélkül a szervezeti változások bármely definíciója légüres térben mozog.

Kapcsolódó bejegyzés

Ugyanakkor - amint arra többen, például Burrel és MorganKindlerAstley és Van de VenMorganPettigrew vagy Gioia és Pitre is utalnak - a szervezetrõl való gondolkodásunk és szervezetértelmezésünk függ a háttérben lévõ elõfeltevésektõl, metaelméleti kiindulóponttól vagy paradigmától. Bouwen et al. A szervezeti valóság közösségi Bokor vagy társas konstrukcióként social construction való felfogása szerint a szervezetek nem objektíve létezõ entitások, amelyek az egyéni tettek és gondolatok közös cél felé integrálására jöttek létre; a szervezetek sokkal inkább az eltérõ alapfeltevésekkel, kognitív sémákkal és világlátással rendelkezõ különbözõ szervezeti szereplõk egyéni, s még inkább közös jelentésazonosító mechanizmusaiban jönnek létre vagy testesülnek meg Bouwen-Fry ; Bouwen A társas konstrukció megközelítése alapján a szervezetekrõl származó tudás is interaktív folyamatban alakul, melyben a vizsgálat alanya a kutató és a vizsgálat tárgya a szervezet nem különíthetõ el élesen.

A kutató vagy bármely a szervezeti rendszerbe belépõ szereplõ része a rendszernek, hiszen 1. A megfigyelõ és a megfigyelt rendszer szoros összefüggésébõl viszont az is következik, hogy szervezet- elmélet és gyakorlat nem választható szét élesen egymástól, hiszen 1. Saját magam - vélt, s talán valós - szervezetfelfogásához még két fontos megjegyzés szükséges: 1. Álláspontom szerint a szervezetek valósága nem tisztán inter- szubjektív: az interakciók folyamatában létrejövõ struktúrák és a társas jelentésazonosító folyamatokban létrejövõ jelentéstartalmak egyben bizonyos korlátot is jelentenek a késõbbi mik a változások a leszokókban és jelentésazonosító folyamatok számára Astley-Van de Ven Ezt a "körkörös" kapcsolatot jól kifejezi a "strukturáció" structuration fogalma, mely szerint a struktúraalkotó folyamatok eredményeként olyan struktúrák jönnek létre, melyek alapvetõen befolyásolják a késõbbi struktúraalkotási folyamatot Gioia-Pitre Hasonlóan kölcsönös meghatározottság jellemzi környezet és szervezet kapcsolatát: a környezeti események, bár szervezeti interpretációjuk interszubjektív folyamatok során alakul ki, maguk is korlátot szabnak a szervezetben egyáltalán felmerülhetõ interpretációk számára Astley-Van de Ven ; Pasmore Ennek alapján a szervezet egyszerre nevezhetõ a környezeti eseményeket értelmezõ és rájuk reagáló nyílt rendszernek, de zárt rendszernek is, hiszen az események értelmezésének "milyensége" mindig függ a belsõ, társas valóságalkotó folyamatoktól Morgan Szervezeti keret, szervezeti változás Már utaltam arra, hogy a szervezeti változások egyik alapvetõ elméleti, de a gyakorlat számára is lényeges problémája magának a fogalomnak a definiálása.

1.1. A szervezeti változás és a változásmenedzsment definíciója

Mit értsünk szervezeti változáson? A válasz korántsem egyértelmû. Nyilvánvaló, hogy mivel a szervezetek dinamikus rendszerek, a változás nemcsak a fejlõdés vagy visszafejlõdés idõszakában, de a stagnáció periódusaiban is része a szervezetek mindennapjainak. A szervezet ben valami mindig változik. Vajon lehetséges-e egyáltalán különbséget tenni - legalább fogalmilag, és többé-kevésbé mindig önkényesen - szervezeti "változás" és "nem-változás" között?

Kiindulópont lehet Sz.

A szenvedélybetegek és a változások…

Kis definíciója, mely szerint "Szervezeti változásnak tekintünk minden olyan átalakulást, amely a szervezetek lényeges jellemzõiben következik be Mégis, a szervezetek mely jellemzõit tekintsük lényegesnek, és mekkora az a legkisebb mértékû változás, amit már "valóban" szervezeti változásnak nevezhetünk?

És vajon értelmezhetjük-e az "elsõ-fajú" inkrementális, a rendszer keretein belül zajló illetve a "másod-fajú" forradalmi, nagyléptékû, radikális vagy "keret-törõ" szervezeti változást? Pettigrew szerint "a változást középpontjába állító kutatás csak akkor lehet elméletileg megalapozott és egyben a gyakorlat számára is hasznos, ha egyaránt vizsgálja a változás kontextusát, tartalmát és folyamatát, valamint az idõdimenzió figyelembevételével azt is, hogy ezek miként kapcsolódnak egymáshoz" Pettigrew 3.

A fent megfogalmazott kérdések elsõ látásra a szervezeti változás tartalmát, jelentését firtatják. A most bemutatásra kerülõ válaszadási kísérlet szintén a tartalmi kérdésektõl indul.

A szervezeti mik a változások a leszokókban viszonylatában azonban tartalom és folyamat szorosan összefügg. Míg azonban Pettigrew a szervezeti változás tartalmától teszi függõvé a szervezeti változás folyamatát, véleményem szerint az összefüggés legalább annyira igaz az ellenkezõ irányban is: hogy mit jelent maga a szervezeti változás, az alapvetõen függ a szervezeti változás vagy tágabban a szervezeti valóság megalkotásának folyamatától.

Ilyenformán a szervezeti változás megértése csak a szervezeti folyamatok megértésén keresztül lehetséges. Mik a változások a leszokókban tabletták a cigaretta szagára már most felhívni a figyelmet arra, hogy mindezek alapján a szervezeti változás soron következõ értelmezése a változást alapvetõen "szubjektív", illetve "interszubjektív" fogalomnak tekinti.

Mik a változások a leszokókban kifejtés másik kiindulópontja az a meggyõzõdésem, hogy a szervezeti változással kapcsolatos kérdésekre adható alapos válasz feltételezi magának a szervezetnek, "mibenlétének" és mûködésének is az értelmezésését. Erre törekedve elõször megpróbálom integrálni a bemutatott elméletek fontos tanulságait, melynek kapcsán a szervezet "lényeges jellemzõinek" megnevezésére bevezetem a szervezeti keret fogalmát.

Ez egyben arra is utal, hogy mitõl "lényeges" egy adott szervezeti jellemzõ. A késõbbiekben így lehetõvé válik a szervezeti változás értelmezése, mely szerint a szervezeti változás egy vagy több szervezeti keret megváltozását jelenti.

A fogalom mik a változások a leszokókban "elsõ-fajú" és "másod-fajú" szervezeti változás között is különbséget lehet tenni. A definíciónak kiemelten fontos eleme a "szervezeti" jelzõ. A szervezeti magatartás amellyel szinonímként használom a szervezeti cselekvés, illetve szervezeti akció fogalmakat a szervezeti tagok eltérõ egyéni magatartásainak függvénye, ezek kölcsönös egymásra hatásának és egymástól való függésének eredõjeként alakul ki.

A szervezeti interpretáción a "szervezeti valóság" megalkotásának folyamatát értem, vagyis azt, hogy a szervezet tagjai által egyénileg megélt események, akár a szervezet külsõ, akár belsõ környezetében történtek meg, szervezeti jelentéstartalmat kapnak, és beépülnek a szervezet alkotta korábbi jelentéstartalmak rendszerébe.