Másodkézből elszívja a veszélyét,
Tartalom
Miket kérdezel! Másodkézből elszívja a veszélyét hogy tudnám én ellenőrizni, hogy van-e szeretője vagy nincs?
De nem is érdekel. Te mondtad. Hogy körülrajongták, szeretgették. Igaz is. Nagyon el tudom képzelni. Ami nem volt meg az egyikben, megvolt a másikban. Mint egy társasjáték.
KIRÁLY LÁSZLÓ (CIKLON): ÖRÖKTŐL ÖRÖKKÉ
A végén csak kiad egy képet. A lepel alatt szeretők vannak. Csak le van borítva a társasjáték egy lepellel. Jaj, istenem!
Mit is akartam kérdezni? Már ahogy itt állok. Azt hiszem, meg sem mozdultam, míg beszéltünk. Nagyon elgémberedtem. Itt állok, egy komódnak támaszkodva, annyira csak állok, annyira… Mit is akartam még kérdezni? Szereti még… Persze hogy szereti.
Csak azt akartam kérdezni, szereti még a rántott velőt? Akkor szerette.
Itthon, Mariannál és a Balatonnál
Én elég éhes voltam akkor. Persze nem tudtam sokat enni. De… miután kikerültem, ő nem hagyott el… Ez az igazság. Nem hagyott el.
Énnekem meg annyi bajom volt! Mindig annyi bajom! Persze hogy hozzá fordultam. Mindig olyan lóhalálában. Hogy azonnal ott legyen, segítsen. Nem is tudom, hogy min. Hányszor rátelefonáltam!
Őszinte szavak a tüdőrákról II.
Emlékszel, otthon is eleget zaklattam. Hiába, nem tudtam meglenni nélküle. Lehet persze, hogy csak egyedül voltam. Tökéletesen egyedül. Nekem itt Pesten nem volt társaságom.
Persze, hol volt?
RTL-Klub: Herbál, Drogok, Kábítószerek
De itt Pesten aztán végképp, azt se tudtam, kihez forduljak. Örökké nem maradhattam az intézetben. Ott is csak ő tartott. Nem nézték valami jó szemmel. Mármint a kollégái.
Kellett a hely. Nagyon sok beteg volt, súlyosak meg öregek. El kellett jönnöm az intézetből. Aztán mindig telefonáltam neki. Azt hittem, kiszakad a gyomrom.
Míg az első szót kimondtam. Hogy jövök én ahhoz? Eleinte csak csengettem. Mármint a telefonon. Aztán hirtelen letettem a kagylót. Ha fölvette. Persze azonnal megismertem a hangját. De hát csak kellett vele beszélnem.
Később már megszoktam. Rájöttem a fortélyára. És akár elhiszed, akár nem, sosem kérdezte, hogy ki az. Hogy ki vagyok? Mindig tudta, hogy én vagyok az. Akkor már aránylag elindulhatott a beszélgetés. Másodkézből elszívja a veszélyét ez abból állt, hogy a kérdések özönével halmozott el, én meg nem válaszoltam. Lehet, hogy akaratból, talán kuncogtam is. Hogy hadd kérdezzen.
- Ahhoz persze, hogy a tanulságok tárgyilagos vitákban tisztázódjanak, hosszabb időre, a ma hozzáférhetőnél jóval nagyobb dokumentációs anyagra, elsősorban pedig elfogulatlan közegre van szükség; az előítéletek és indulatok légkörében az igazság nehezebben tud megkapaszkodni, mint az ibolyaszál a sarkvidéken.
- Ez a könyv családregény sorozatom utolsó köteteként a finálé címet is kaphatná.
- Se deben volver a cargar los ejemplos.
- Őszinte szavak a tüdőrákról II. - HáziPatika
Hadd aggódjon. Na, nem valami aljas számításból, csak annyira jólesett, hogy valaki ennyit kérdez felőlem. Lehet, hogy ő meg csak ki akart mozdítani a süppedésből. Másodkézből elszívja a veszélyét eléggé el voltam süppedve, még sokáig.
Kérdezett, kérdezett, kérdezett… Az nagyon rendes dolog volt. Hogy annyit kérdezett. Az nagyon rendes. Később aztán fölbátorodtam. Mert keveselltem.
Többet akartam. Hogy izgassa magát.
Pugacseva leszokott a dohányzásról értem. Mert tényleg rászorultam. De olyan kedves volt a hangja… Nem tudtam kihozni a sodrából. Mindenféle kifogást találtam a munkahelyemre, a lakásomra, az egész emberiségre… Elég önző lehettem.